Látnivalók Göncön és környékén

Amadé vár

Történelme:

A várat a 13. század második felében Amadé nádor , a korábbi szepesi alispán építtette, ez lett az Aba család ősi fészke. Mivel a foúr összeütközésbe került a királlyal, ezért IV.László 1281 -ben eredménytelenül megostromolta a várat. Az Árpád-ház kihalása ( 1301 ) után Amadé a környék rettegett kiskirálya lett. A várban előbb menedéket nyújtott a lengyel trónról elűzött I. Lokietek Ulászlónak ( 1306 – 1333 ), majd saját seregével Lengyelországba behatolva helyreállította annak királyságát. A magyar trón igénylői közül következetesen Károly Róbertet támogatta, ezért Vencel magyar király hívei a kassai polgárok és a szepességi szászok támogatásával 1304 -ben megostromolták a várat, de az ostromlók csúfos kudarcot vallottak. Az oligarchát 1311 -ben a kassai polgárok gyilkolták meg. Károly Róbert királlyá koronázása után Aba Amadé fiai Csák Mátéhoz csatlakoztak, seregük a rozgonyi csatában vereséget szenvedett Károly Róberttől , hat fia közül kettő el is esett a küzdelemben. A király győzelme után még élő fiait kivégezték, vagyonukat elkobozták, a várat a királyi sereg Drugeth Fülöp parancsnoksága alatt bevette. Az ostrom után királyi vár lett, újvári ispánként a Drugethek birtokolták.

1391 -ben Luxemburgi Zsigmond király a várat a Bebek testvéreknek adományozta, de új tulajdonosainak feltehetően a várra nem lehetett szükségük, csak a hozzá tartozó birtokokra, mert volt kényelmesebb, jobb váruk is. Így valószínűleg pusztulni hagyták, vagy ők maguk pusztították el.

Mára az ellipszis alakú sáncgyűrű által valaha körülvett szabálytalan alakú kővárból csak az egykori öregtorony faltöredékei maradtak meg.

A várról először 1288-ban emlékeznek meg a források. Gönc a XIII. században Abaújvár tartozéka. Az utolsó Árpád-házi király, III. Endre alatt az Aba nemzetségbeliek egyik fő fészke, akik közül Amadé (Omode) nádor 1291-tol nádori kúriáját felváltva Göncön és Vizsolyban tartja. Az Amadék után a Drugethek kapják, majd királyi vár fennállása végéig.
Többet a gönci várról nem is tudunk, az általunk ismert források 1428-ban említik utoljára. Vagy három századon át még csak a romjairól sem említenek semmit, csak a XVIII. Században kezdik a földrajzi leírások, térképek és kézikönyvek az egykori Amadé-várat, mint regényes romot újra emlegetni. Nem árulják el a szűkszavú történelmi források, hogy mi okozta a vár pusztulását, s azt sem, hogy pontosan mikor enyészett el. Lehetséges, hogy a magasan levő várak gyakori sorsa, villámcsapás s utána leégés sújtotta. De az is lehet, hogy a huszita mozgalmakban pusztult el.
Megközelíthetőség:

Az Amadé várrom a Zempléni-hegységben , Gönc külterületén, a Nagy-Amadé hegy sasbérce nyugati oldalán áll, 650 méterrel a tengerszint felett . A rom megközelíthető Gönc városától a piros kereszt turistajelzésen (8 km ), illetve Telkibányától a piros turistajelzésen (úgynevezett Rákóczi-út), Potácsháza érintésével (6 km).

Huszita ház

Göncön a „Huszita-ház” -ként ismert vagy „cseh-ház” néven is emlegetett épületelnevezés nemcsak itt, hanem a környező falvakban is megtalálható. Az elnevezésre, eredetére vonatkozó néphagyományt a történelmi kutatások nem erősítették meg, máig is vitatott. Ezeket a házakat a mészhabarcsba rakott kőfalazat, megemelt lakószint, szűk ablaknyílások, erős nyílászárók, a ház alatti pincéből a telek vége felé induló, illetve a szomszédos pincékbe ágazó föld alatti járatok jellemzik. Viszont az erősen lejtős terep logikus kihasználásából is adódhat az épület elejének emelt szintje, alatta a pincével.

Magának a műemlék jellegű lakóépületnek három osztatú lakótere van. Az első szoba neve elsőház, vagy tiszta-szoba, a hátsó szoba neve hátsó-ház, közöttük a pitvar, vagy konyha. A korábbi-XVII-XVIII. századi-előzményeket 1832-ben újjították fel. A külön bejáratú kamra, valamint padlásfeljáró későbbi toldalék. A berendezés a XIX. század végi mezővárosi, parasztpolgári életmód tárgyi emlékeit mutatja be, melyet meghatároz a földművelés és a kereskedelem együttes űzése.A pincében szép gótikus ablaktöredékek találhatók, melyek a közeli pálos kolostorból származnak, s itt található a híres „gönci hordó” is.

Nyitva tartás/Open

A Huszita – ház és Helytörténeti Gyűjtemény ZÁRVA.

Nyitás: 2024. április 16.

Hétfő (Monday) ZÁRVA

Kedd (Tuesday) ZÁRVA

Szerda (Wednesday) ZÁRVA

Csütörtök (Thursday) ZÁRVA

Péntek (Friday) ZÁRVA

Szombat (Saturday) ZÁRVA

Vasárnap (Sunday) ZÁRVA

Károlyi Gáspár Múzeum

A Múzeumot 1999. május 02.-án nyitotta meg Orbán Viktor miniszterelnök. A múzeum Gönc század eleji hangulatát idéző előtér után három teremből áll a következő beosztással és megfogalmazott üzenettel:

KÁROLYI GÁSPÁR munkájának köszönheti-e Gönc, hogy beíródott neve a magyar szellemtörténetbe, vagy a mezőváros teremtette meg azokat a feltételeket, hogy éppen itt alkotta meg nagy művét a bibliafordító prédikátor?

Talán ez utóbbi, mert ebben a mezővárosban mások is hoztak létre egyedülálló értékeket.
A betelepülő, templomot és várat építő németek, a pálos kolostor lakói és a reformáció tanítását elfogadó polgárok alakították ki igényes szellemi arculatát. Itt született az első világkrónika. Gönci származású püspök adott ki énekeskönyvet és iskolásai számára európai szintű közismereti tankönyvet fordított a lelkipásztor.
Ez a helység sok jeles embert adott a magyar hazának és az egyetemes művelődésnek egyaránt. De voltak olyan gönci polgárok is, akiknek ugyan nevét nem ismerjük, de munkájuk, küzdelmes életük nélkülözhetetlen része az értékes múltnak. Avult, töredezett iratokból ez a múlt üzen a mának. Észre kell vennünk mögöttük az embert, aki vészterhes és sikeres időben, bánatban és örömben, hitből merített bátorsággal betöltötte küldetését.

A BIBLIA segített ebben. Egy üzenet, ami az Embernek szól elindult évezredekkel ezelőtt, mert elindította Valaki.Tartalma a mai napig ugyanaz, mert aki küldi annak szándéka nem változik. Változik viszont a világ, az ember és környezete és ennek megfelelően változik a forma, az eszköz, ami az üzenetet hordozza. Ez együtt: a Biblia. A változó világban változatlan üzenettel találkozunk itt különböző korok , népek és nyelvek bibliáit végignézve.
Láthatjuk: minden változik, de az Isten üzenete, a benne megfogalmazott örömhír és erkölcsi parancs felette áll térnek és időnek. Mindegy, hogy pergamen tekercsen, kódexben, ősnyomtatványban, nyomdai tucat termékben vagy a számítógép képernyőjén olvassuk és a használatában CD segít, az Isten akarata, az ÜZENET változatlan.
Boldog aki látja, érti és éli is !

AZ EGYHÁZMŰVÉSZET remek darabjai erről a boldogságról tesznek tanúságot. A református gyülekezetek az elmúlt évszázadok során rendkívül gazdag és értékes egyházművészeti anyagot őriztek meg. A XVI-XVII. században – amikor a magyarság legsúlyosabb harcait vívta a török ellen -, különösen szép úrihímzéses úrasztali terítők, kannák, kelyhek, keresztelő tálak kerültek adományként az egyházközségek tulajdonába. Mintha ezeknek a klenódiumoknak szépsége és ragyogása megerősíteni akarná a magyar ember jövőbe vetett hitét. Kiállításunk példaként mutatja be, hogy így történt mindez az Abaúji Egyházmegye gyülekezeteiben is. Láthatjuk a gönci gyülekezet páratlanul szép úrihímzéses, úrasztali terítőit, kelyheit, a telkibányai, tomori, komjáti, csenyétei, zsujtai, kupai, fügödi, hernádszurdoki, hangácsi, zilizi, felsőmérai, szikszói, vizsolyi, tornyosnémeti, és becskeházai gyülekezetek egyházművészeti anyagát. A tárlókat a gönci gyülekezetben gyűjtött énekes és imádságos könyvek díszítik.

A MÚZEUM FENNTARTÓJA:
“Pro memoria Károlyi Gáspár Alapítvány”
Címe: 3895 Gönc, Kossuth út 75
Szla. száma: K&H Bank
10402726-27210817-00000000

Az Alapítványról:
1995-ben alapította az Abaúji Református Egyházmegye. Célja az egyházmegye néhai esperese, Károlyi Gáspár emlékének az ápolására. Első célkitűzése köztéri szobor állítás támogatása volt szülő városában Nagykárolyban –Románia – amit 1996-ban avattak fel. Második nagy célkitűzése volt ez a múzeum.

Az alapítvány elnöke: Dr. Bazsó György az egyházmegye világi főjegyzője.

Titkára:   Csomós József gönci református püspök.
Kurátorai:
              Enghy Sándor egyházmegyei tanulmányi előadó,
              Szacsuri András gönci gyülekezet gondnoka,
              Kiss Borbála a gönci K.G. ált. isk. igazgatója,
              Molnár János gönc polgármestere,
              Pecze János K.G. ált isk. tanára.