Mint mezővárosnak, Göncnek már a középkorban is volt pecsétje, zászlaja és címere. A megye levéltárában a településünknek egy szép bélyegző lenyomata fenn is maradt a középkorból.
A címer: hegyes talpú pajzs, vörös mezejében arany (sárga) színű S alakban meghajló leveles szőlő venyigéről két lecsüngő szőlőfürt.
A pajzson leveles nyílt, aranykorona. A korona utal arra, hogy Gönc az Árpád korban a Hernád vidéki királynői birtokhoz tartozott, annak központja volt, tehát a korona királynői korona. A címernél az aranynak megfelel a sárga szín. A szőlő arra utal, hogy valaha itt volt a híres tokaji bortermelő tájkörzet határa és a lakosság nagy része foglalkozott szőlőtermesztéssel.
Gönc Város jelenlegi címere (2001. július 27-től)
Lekerekített, csücskös talpú, kettéosztott (hullámos fehér vonalú vízszintes osztás) címerpajzs. A felső címermező vörös színű, a háttérben nyitott biblia, melynek fehér lapjain aranyszínű Alfa és Omega betűjelekkel és egy átlósan ábrázolt pennával, lúdtollal. A nyitott biblia alatt vízszintesen helyezkedik el a kiváltságot jelképező ezüst pengéjű (fehér színű) arany markolatú kard. Az alsó címerező kék színű, a háttérben fehér színű hordóra helyezett tálon, egy bíborszínű szőlőfürt zöld levelekkel, melyet két aranyszínű kajszibarack fog közre.
A címerpajzs felett bíborbéléssel ellátott öt ágú nyitott leveles aranykorona lebeg ékkövekkel és igaz gyöngyökkel ékesítve. A címerpajzs alatt kék színű szalagon arany betűkkel és számokkal a „Murus Urbium Virtus” („Az erényesség a városok védőfala”) jelmondat. Az első írásos említés 1219-ben évszáma a jelképek felavatásának 2001-es évszáma.
