Gönc történelme
Kezdetek (1100-as évek)
Településünk története a 12. század (1100-as évek) közepére vezethető vissza. Az ezelőtti időszakban vidékünk határgyepünek számított. A honfoglaló magyarság a Kárpátok és az Adriai – tenger között nem vett birtokba minden területet. A határként funkcionáló gyepük közelébe a magyarok, a velük szövetségben lévő népeket telepítették (mint pl.: kabarok, székelyek, a XI. századtól besenyő törzsek).
A 12. század közepén érkeznek településünk és még kilenc Hernád-völgyi falu német (bajor, frank) nemzetiségű alapítói. A határgyepü északabbra szorul. Göncöt egyes feltételezések szerint egy Konrád mester nevű hospes és emberei alapították. A helység földesura nem más, mint maga a királyné volt. A települést alapítója után (Konrád = Kuncz) Guncznak, Kunczelsdorfnak, azaz Konrádfalvának nevezték el. A helység neve a középkorban a következő változatokban fordult elő: Gunch, Guncz, Gunczy, Gwnch, Gwncz, Gywnch, Gywncz, Conncz, Gewncz, Gench, Gencz. De egyes iratok a Bücij formát is megőrizték. Göncöt az írásos források (Váradi Regestrum [1] ) először 1219-ben említik, melyben egy zsujtai német lakos meggyilkolása okán perbe fogtak és a váradi tüzes vaspróbára idéztek két gönci lakost [2] . A 13. század során több iratban – többek között a Váradi Regestrumban – is maradtak ránk források a gönci lakosokról. Gönc ekkor Újvár (a mai Abaújvár várának) uradalmához tartozott. 1299-ben Aba Amadé nádor idehelyezte nádori székhelyét. Gönc egy rövid ideig jelentős kiskirályi közigazgatási központtá válik.
[1]A váradi székeskáptalan 1208 és 1235 közötti istenítélek, valamint különböző jogügyletek, latin nyelvű jegyzőkönyve. Ez a forrás 711 helynevet és 2500 személyt említ meg.
[2]Tüzes vaspróba: A középkorban, az igazságszolgáltatás olyan formája, melyben Isten segítségül hívásával ártatlanságot vagy bűnösséget bizonyítottak (istenítélet). Az istenítélet egyik formája a tüzes vaspróba volt, melynek értelmében a vádlottnak egy felhevített vassal okoztak sérülést. Amennyiben a sérülés egy bizonyos időn belül begyógyult, úgy a vádlott ártatlannak minősült.
Gönc virágkora (1301-1526)
A 13. század végén Aba Amadé kísérletet tett a gönci vár uradalmának kiszélesítésére (egy rövid ideig a gönci várhoz tartozott Garadna). 1301-ben III. András halált követően Amadé Károly Róbert pártját fogta. 1304-ben, a trón másik várományosa, a már megkoronázott Vencel, apja – a cseh király – seregeivel Gönc várát ostromoltatta, ahol Aba Amadé kapitánya, Apród István sikerrel verte vissza a támadókat. Az 1300-as évek elején Amadé nádor itt látta vendégül a száműzött, Lokietek Ulászló lengyel királyt. Amadé hűségéért megkapta Kassa városát a királytól. 1311. szeptember 5-én a város lakói felkelve az oligarcha ellen, meggyilkolták Amadét. A fiai túlélik a támadást és a király ellen kezdenek szervezkedni. Károly Róbert (1308-42) magyar király kiskirályok ellen vezetett hadjáratainak egyik győztes csatájában, a rozgonyi csatában legyőzi a Csák Mátéval szövetkezett Amadé fiakat. Károly Göncöt a várral és vidékével megtartja magának, bár hű embere, Drugeth Fülöp használatra megkapja. A források szerint a gönci várban őrzött kincsek között voltak: ezüsttálak, ezüstcsészék, ezüstpalackok, egy drágakövekkel díszített aranykorona, ezüst sótartók, kanalak, arannyal átszőtt bíborposztók. A vár használatáról 1428. évet követően megszakadtak a források.
A régi iratokban szereplő Szent Egyed templom 1422-ben épült vagy újjáépült. Mostani katolikus templomunk e gótikus eredetű templom átalakítása. Védőszentje Szent Imre herceg.
Az 1300-as évek közepén Nagy Lajos alapította a gönci vár alatt Szűz Mária tiszteletére a pálos rendi kolostort és annak templomát. A tatárjárás után a dunántúli hegyekben élő remetéket Özséb esztergomi kanonok ( ez egyházi méltóság ) közös életre gyűjtötte össze 1246-ban. A reformáció és a mohácsi vész után már nem hallunk semmit a gönci pálosokról. A kolostor hamarosan romba dőlt. A romok ma is láthatók a Gönc határában emelkedő Borsó-hegy egyik lankáján. A templom 6-7 méter magas falai még állnak.
A középkorban Gönc virágzó, kereskedelmi gócponttá alakult. A Lengyel királyságba szállított bor, a Borsó-hegy kövei piaci alapokat adtak a településnek. Sok kereskedő fordult meg a helységben, akik nem csak eladtak, hanem vásároltak is. Ma is fogalom a híres ” gönci hordó „, melynek mérete a századok folyamán változott és alakult a már köztudatba bevonult 136 literes űrtartalmúvá. Ez a hordó volt a mérce a bor-kereskedelmet lebonyolító hosszú szekerek elkészítésénél. Az Alföld búzája és a Hegyalja bora a Tokaj – Szerencs -Gönc – Kassa – Eperjes – Bártfa útvonalon jutott el Észak – Európába
Az 1400 – as évek elején Gönc Abauj vármegyének Kassa után a legnépesebb és legnagyobb mezővárosa lett. Gönc vagyona a korabeli adatok szerint 7000 ft és 3500 hordó bor volt. Nem véletlen, hogy Zsigmond király magas hadiadót mért a városra.
Zsigmond korában a települést a pelsőci Bebek család kezén volt. Előszeretettel tartanak itt a nagyurak bírósági tárgyalásokat. (Az 1500-as évektől többször Göncön vitatják meg Abaúj vármegye ügyes – bajos dolgait). Gönc város élén a főbíró állt. A bírónak istenfélőnek, bölcsnek, pártatlannak kellett lennie. A bíróválasztásra karácsony és újév táján került sor. A bírót a szenátorok választották. A bíró a választás után ajándékot vitt a földesúrnak és feleségének: az úrnak egy szőnyeget és egy pár csizmát, az úrnőnek egy nagy tekercs gyolcsot. Később az ajándékozás elmaradt. Az esküdteket és a szenátorokat a város közössége választotta meg.
Zsigmond halála után a rövid ideig uralkodó Albert (1437-1439) özvegye, Erzsébet, hogy fia számára a Felvidéket megőrizze, Jiskra János cseh huszita zsoldosvezérre bízza a területet.
1462 – ben kezdte meg Mátyás király utasítására Szapolyai István nádor felszámolni Jiskra uralmát – bár a Gönchöz legközelebbi huszita központ Jászón volt.. Gönc néhány házát még ma is cseh házaknak nevezik. Alattuk alagút húzódik, mely a hagyomány és a szóbeszéd szerint Kassáig is elvezet. A ” huszita ” elnevezés máig vitatott, mivel nincs adat arról, hogy ez a háztípus huszita építészeti hagyományokat őrizne, és arról sem, hogy az ellenük való védekezésre szolgált volna. A legnagyobb valószínűség szerint semmi közük nincsen a huszitákhoz. Ezek a házak a Gönci – patak mentén, lejtős terepen állnak, ezzel magyarázható az emelt lakószint.
Egy ilyen ház – mely a Huszita – ház nevet viseli – szívesen látogatott tájháza Göncnek. Mátyás király uralkodásának végén város földesura maga a király lett, neki tartozott a város közössége adófizetéssel. Gönc Mátyástól önálló igazságszolgáltatási és vám-mentességi jogot, és egy másik vízimalom építésének a jogát is megkapja (mivel a korábban épített és használatban lévő vízimalom a pálosok kezén volt, melynek következtében a város és a szerzetes között sok éves pereskedés folyt). 1490-ben, Mátyás halála után civakodás kezdődött az urak között Gönc birtoklásáért. Szapolyai István nádor kezébe kerül a város. A nádor halálát követően, Gönc a szepesi káptalan birtokába jutott.
1511-ben Szatmári György pécsi püspök, Gönc pártfogója, János gönci plébános kérésére kieszközli II. Ulászló királynál, hogy Göncön évente négyszer legyen vásár: január 25.-én, a Húsvét előtti harmadik vasárnapon, július 2.-án és augusztus 10.-én. Napjainkban ötször van egy évben gönci vásár: március, június, augusztus, október és december második keddjein.
A Dózsa György vezette parasztháborúban Göncön volt a felkelők egyik táborhelye. Dózsa egyik alvezére, Bagoly Ferenc itt ütötte fel a táborát.Az 1500-as években számos mesterség képviselői voltak jelen Gönc mezővárosában:
-ács, asztagrakó, asztalos,béres, bodnár, borbély, csapó, csiszár, csizmagyártó, deák, dobos, fahasgató, fazekas, futo, halász, harangozó, hegedűs, kádár, kalmár, köteles, lakatgyártó, lakatos, lantos, madarászó, mészáros, molnár, sörfőző, nyereggyártó, ötvös, pártás, pásztor, perecsütő, rostakötő, sípos, sütő, szabó, szekeres, szénégető, szenes, szíjgyártó,szűcs, takács, trombitás, varga, vízhajtó, kaskötő, szakács, hajdú, bányász, főzőasszony, gombkötő, soltész.
A hanyatlás kora ( 1526 – 1700 – as évek )
Észak – Kelet – Magyarországnak ebben a korszakban Kassa volt a kulcsa, így mind János király ( 1526-1540 ), mind Ferdinánd (1526-1564 ) a város megszerzésére törekedett. Hol az egyik, hol a másik híveinek kezén volt a vidék. Egymást érték a csatározások. Talán a legnagyobb pusztítást a Ferdinánd-párti Serédy Gáspár (egyes források szerint az ő nevéhez köthető, a helyi pálos kolostor kifosztása és elpusztítása) követte el embereivel.
Tíz évnyi küzdelem után 1537 dec. 1 – jén a két fél végre aláírja a rozgonyi fegyverszünetet, „melynek értelmében Gönc a fegyverszünet tartamára semleges terület lett s egyik hadviselő fél joghatósága alá sem került, mert nem tudtak felette megegyezni”.
1540 – ben János halálával eldőlt Gönc hovatartozása. Telkibányával együtt János fiát, János Zsigmondot illette meg. 1552 – ben, mikor Izabella anyakirályné elhagyja Erdélyt, Gönc Ferdinánd kezébe kerül. 1558 – ban az egri hős, Ruszkai Dobó István 7000 ft – ért megveszi Göncöt és Telkibányát. Dobó nem sok örömét leli Gönc birtoklásában, mert a Szepesi Kamara a Mátyás halála utáni időkre hivatkozva magának tartja fenn a város feletti rendelkezés jogát, Dobó nyakára véget nem érő pereket zúdítva.
Gönc Dobónak különösen azt a lépését sérelmezte, hogy a fürdőházból (fürdő-ház Göncön) lóistállót csináltatott.
1556-ban és 1559-ben törökök rabolták ki és égették fel a várost.
Nem csak a török okoz pusztítást, hanem az átvonuló, táborozó német és magyar katonaság is. Többször előfordult, hogy a királynak járó borkilenceden felül a kapitányok, tisztek sokkal többet foglaltak le saját céljaikra. A polgárok azt sem nézték jó szemmel, hogy a városban élő nemesek mindent irányítani akartak, de soha semmilyen adót, tartozást nem voltak hajlandóak fizetni. Így született meg 1598-ban az a törvény, mely kimondja, hogy a Göncön lakó és birtokkal, szőlőkkel rendelkező nemesek kötelesek engedelmeskedni a város tanácsának és a többi polgárhoz hasonlóan fizetni a kirótt adókat. 1563-ban I. Ferdinánd király pallosjogot[1] adott a városnak.
A bécsi udvar ellenreformációs törekvései nagy ellenszenvet váltottak ki. Gönc különösen megsínylette a király két kapitányának, Belgiojoso grófnak – aki Kassa kapitánya volt- , valamint Giorgio Basta generális hatalmaskodásait. Belgiojoso gróf elfoglalta a kassai templomot és kiűzte belőle a protestánsokat. Basta a katonáinak szabad rablást engedélyezett..
1604-ben kitört a Bocskai felkelés. Bocskai egyik hajdúvezére, Lippay Balázs Göncről hívja hadba Kassa városát és környékét. A Bocskai seregeinek győzelmével záruló felkelés után sincs Göncnek nyugta a török martalócok zaklatásaitól. A „Bocskai mozgalmat” követően, a település a Magyar Királyság egyik legfontosabb hadistratégiai helye. A katonák elszállásolását több éven keresztül bíró Gönc, 1613-ban felmentést kapott eme kötelezettségei alól. A török betörések száma nem csökken, a település lakói ekkor palánkokkal erősítették meg a várost. Az 1630-as évek elején a királyság északkeleti részében a társadalmi feszültség fokozódott, ami a Császár Péter – féle parasztfelkeléshez vezetett. Császár Péter 1631 – ben gönci táborába hívja az elkeseredett népet. A nemesség bár tudja, hogy a nép felháborodása jogos, összefog a katonasággal és szétveri a felkelőket, Császár Pétert pedig Kassán lefejezték
A török zaklatásai miatt Abaúj vármegye törvényt hoz: ” Göncz felé minden mezővárosban és faluban a nemes és nem nemes lakosság éjjeli őrködéssel és cirkálással tartozik, 12 frt bírság terhe alatt „.
1636 – ban Csáky István lett Gönc földesura. A földesúrnak járó juttatásokon túl követel még a falutól évi 2000 ft-ot, mellyel többéves küzdelmet robbant ki a hozzá hű és a régi jogokhoz ragaszkodó gönci polgárok között. A vita öldökléshez vezetett. A főbíróval az élen megölték azokat a polgárokat, akik Csákyval jó viszonyba voltak vagy nála szőlőmunkát vállaltak. A megtorlás sem marad el: sok gönci végezte a kassai vérpadon.
1644-ben I. Rákóczi György a királyság hét keleti vármegyéjének elfoglalásának céljából hadjáratot indított a Habsburg uralkodó ellen. Ebben az évben március elsejétől, annak végéig innen irányította az eseményeket. Az 1645-ben megkötött linzi béke értelmében, Rákóczi György megkapta a hét vármegyét.
1678-ban több felvidéki településsel együtt, Gönc is Thököly Imre, „a kuruc király” kezére került. 1682-ben a német csapatok visszafoglalták a térséget, de folyamatos portyáknak és támadásoknak köszönhetően, a település 1687-re kis híján elpusztult.
Gönc lakói a Rákóczi – szabadságharcban (1703 -1711) is tevékenyen részt vettek. A kurucok akkor is kitartottak Rákóczi – fejedelem mellett, amikor 1706 októberének közepén Rabutin császári tábornok hadai kifosztották a várost, tönkretették a szőlőket, kirabolták a búzásvermeket. Ugyanebben az évben Kassa városé lett a Gönc feletti földesúri jog, ekkor adta el a városnak Csáky István 30000 forint fejében.
Gyógyírként hatott a Rozsnyón írott fejedelmi kiváltságlevél, melyet 1707-ben hirdettek ki és amely Göncöt hajdúvárossá nyilvánította. Ez a katonai szolgálat fejében mentesítette Göncöt a földesúri szolgáltatások alól. 1709-ben nagy méretű pestis járvány tombol országszerte, így Göncön is.
1711 – ben a kurucok a szatmári síkon leteszik a fegyvert. A nagy csatározásoknak vége lett. Azt is mondhatnánk, hogy nyugalom köszönt a városra. A hadak pusztításai után az árvizek és a tűzvészek okoztak gondot. A Hernád többször is kiöntött, akadályozva ezzel a kereskedelmet. A lakosság azonban bámulatos kitartással, hangyaszorgalommal rendbe hozta mindazt, amit az emberi gonoszság és az elemi csapások elpusztítottak. A csapások ellenére azonban a XVIII. században Göncöt jelentős gazdasági növekedés jellemzi. II. József türelmi rendeletének és az ezzel járó jogoknak köszönhetően épült fel a gönci református templom. Az épületet Lieb Tamás tervei alapján építették, melyet 1786-ban szentelték fel. 1802-ben épült fel a templom 25 méter magas tornya. Az 1848/49-es szabadságharc idején a nemzetőrséghez számos gönci is csatlakozott. A II. nemzetőr zászlóalj harmadik százada Göncről került ki. 1849-ben jelentős szerepet vállaltak a Hidasnémeti és Gönc között lezajló győztes ütközetben. 1867-ben a kiegyezést követően, a településen több olyan intézmény jön létre, mely azt igazolja, hogy ekkoriban nyerte vissza a város az alközponti szerepét. 1872-ben megalakult a Gönci Takarékpénztár. 1909-ben távbeszélő-állomást hoztak létre a településen Ezekben az években hozták létre a ma is működő vasútvonalat.
A vesztes I. világháborút követően, 1918. novemberében a csehszlovák csapatok megszállták Göncöt. A megszállásnak köszönhetően számos gönci férfi lépett a Tanácsköztársaság Vörös Hadseregébe. A Vörös Hadsereg az 1919. június 5-én lezajló győztes nagyidai ütközetet követően vonult be Kassára. Göncön a Tanácsköztársaság helyi munkástanácsának megalakulása illetve feloszlása mérsékelten történt meg.
A település a két világháború között, a trianoni békeszerződés értelmében módosított határok miatt, tovább hanyatlik. A második világháborúban számos göncit hívtak a frontokra. 1944 szeptemberében egy szovjet légiakna támadást követően két civil gönci lakos életét vesztette. A visszaszorult magyar csapatok december 14-én elhagyták a települést. December 17-én szovjet és román csapatok vonultak át Göncön. Az átvonulás emberéleteket is követelt.
A háborút követően az ország többi részéhez hasonlóan folytak az események. 1956-ban azonban a településen nagyobb felkelés illetve azt követő megtorlás nem volt. A kollektivizálás hullám az 1950-es évek végén eléri Göncöt is. 1960-ban létrejött a Kossuth Termelőszövetkezet, mely a településen a rendszerváltásig a legtöbb munkaerőt foglalkoztató egység volt. A termelő szövetkezett legjövedelmezőbb ága a kajszi termesztés volt. 1965-ig 120 hektár, 1967-ben már 180 hektáron termesztettek kajszit. 1980 és 1990 között újabb nyolcvan hektárnyi gyümölcsöt telepítettek. A település lakóinak munkalehetőséget kínált még a szocializmus ideje alatt a helyi erdőgazdálkodás, fafeldolgozás illetve a kőbánya. A rendszerváltás követően számos korábbi munkalehetőség megszűnt, az életkörülmények pedig jelentősen romlottak.
[1]Független bírói hatalom. A település birtokán vétkezőket ezáltal, a város bírói testülete ítélhette el.
Gönc és a reformáció ( Károlyi Gáspár )
Gönc és más németajkú városok kezdetben a lutheri reformációhoz csatlakoztak. 1526 – tól kezdve a török elől ide menekülő, magyarság száma megnőtt. Gönc első protestáns lelkésze egy Sebastian Hauer nevezetű, német származású prédikátor volt. Az első jelentősebb magyar képviselője a településen Benczédi Székely István volt. Az ő nevéhez fűzhető az első magyar nyelvű történeti munka, melynek műfaja visszanyúl a középkori történetíráshoz.
1563 – ban Károlyi Gáspár lett Gönc prédikátora . Károlyi Gáspár – eredeti nevén Radics ( Radicsics ) – 1529 körül született Nagykárolyban. Brassóban, majd Wittembergben végzi tanulmányait. Könyvet is ír ( ” Két könyv ” ), melyben ” Magyarország romlásának okairul ” értekezik. A reformáció terjedését ( azon belül is a református irányzat térnyerését) az 1560-as évek zsinatai határozzák meg, melynek 1563-tól kiemelkedő alakja volt Károlyi Gáspár. 1566-ban az ő vezetésével, Lazar von Schwendi kassai főkapitány védnöksége alatt tartják meg Göncön a református hittételeket, illetve az egyházi intézmény szabályainak egységesítését előmozdító zsinatot. 1587 – ben Károlyi hozzálát terve megvalósításához: hogy minden olvasni tudó ember saját anyanyelvén ” élvezhesse ” a Szentírást, hozzákezd a teljes Biblia magyar nyelvre fordításához. Az Ószövetséget az eredeti héberről, az Újszövetséget görögről fordította magyarra.
Károlyi segítőtársai voltak: Huszti Imre gönci lelkész, Pelei János gönci tanító, Czeglédi János vizsolyi lelkész és Thúri Mátyás, Szántó prédikátora.
A kinyomtatáshoz felszerelés kellett, ehhez pedig pénz. A pártfogó a későbbi erdélyi fejedelem Rákóczi Zsigmond volt. Az ” istenes vénember ” a hagyomány szerint, így fohászkodott: ” Csak az Isten addig éltessen, amíg e Bibliát kibocsáthassam, kész leszek meghalni és Krisztushoz költözni.”
Károlyi kéziratait az akkori gönci diákok – köztük Szenczi Molnár Albert – laponként, gyalogszerrel hordták Vizsolyba, ahol Mantskovits Bálint nyomtatta a lefordított lapokat.
A bibliafordítás 1590-ben jelent meg, melyet Károlyi egy évvel élt túl. Sírja valószínuleg a katolikus templom alatt van, ugyanis a reformáció idején a templom reformátussá vált. A katolikus plébánia központi szobájának ablakmélyedését ” Károlyi – sarok „- nak nevezik, mert a nép úgy tartja, hogy itt dolgozott a mester.
A jezsuiták 1695-ben foglalják vissza a templomot és az iskolát.
1783-ban engedélyezik a reformátusok számára templom építését. A templomot a Szombati família csűrének helyén emelik. E templom udvarán állítják fel Károlyi Gáspár szobrát a bibliafordítás 300. évfordulójára.
Híres emberek Göncön
Benczédi Székely István
Bencéd, 1510k. – 1563k. után.
Író, protestáns prédikátor. 1550-1560 között Göncön volt prédikátor. Károlyi Gáspár elődje és lelkésztársa.
Az 1548-ban írt zsoltárkönyve valószínűleg hatással volt nemcsak Szenczi Molnár Albertre, hanem Károlyira is. Legjelentősebb művét a “ Chancia világnac irt dolgairól” 1558-ban Göncön keltezte.Ez az alkotás az első magyar nyelvű történelmi munka.
Csécsi János (Tsétsi)
Szakoly, 1650. jún. 14 – Sárospatak 1708. máj. 14.
Író, a sárospataki iskola nagyhírű tanára.
Sárospatakon, Kassán, Debrecenben és Gyulafehérváron tanult. Jelentős ismeretekre tett szert a görög és héber nyelvben, természettanban, logikai és egyházi ismeretekben. Tanulmányait az utrechti akadémián folytatta. 1686-tól Sárospatakon rektor. A jezsuiták üldözése miatt 1687 július 12-én a diákokkal Göncre menekül. Itt tartózkodott 1695-ig. Történelmi tárgyú dolgozatai kéziratban maradtak.
Gál Ferenc Dr.
Pácin 1915. márc. 14 – 1998
Kassán teológiai tanár 1943-tól 1945-ig, majd Szerencsen káplán. 1848-tól 1954-ig működik Göncön , mint plébános.
Előbb Egerben a Hittudományi Főiskolán, majd Budapesten a Hittudományi Akadémián, mint dogmatika professzor kamatoztatta Rómában szerzett tudását. Jelenleg a Pázmány Péter katolikus egyetem rektora, teológiai témában megjelent könyvei itthon és számos idegen nyelvre fordítva a külföldi szakirodalomban is ismerték.
Gelei Katona István
Gelej, 1589 – Gyulafehérvár, 1649. dec.12.
Nyelvtudós, református egyházi író. Abaújszántón, Göncön, Sárospatakon tanult. Bethlen Gábor pártfogoltjaként a heidelbergi egyetem hallgatója volt. A fejedelem különösen kedvelte a puritánizmustól tartózkodó egyházi tudóst. Bethlen udvari papja, majd erdélyi református püspök. Művei: Öreg graduál c. énekeskönyv (1636). Titkok titka (1645-1649), Magyar grammatikatska (1645).
Károlyi Gáspár
Nagykároly 1529 – Gönc,1591.
Károlyi – eredeti nevén Radics (Radicsics) Gáspár – 1529-ben született Nagykárolyban, mezővárosi polgárcsaládban. . Szülővárosában kezdte meg tanulmányait, 1549-ben Brassóban, 1556-ban Wittenbergben tanult. 1562-ben írt híres munkája a “Kék könyv”, mely választ keres Magyarország romlásának okára. 1563-ban Göncre került prédikátornak. 1570 – es években megszervezte a bibliafordítók közösségét. A munka védnökei Mágocsy Gáspár és András tállyai nagybirtokosok.
Az Ószövetséget az eredeti héberről, az Újszövetséget görögről fordította magyarra. A nagy munkában segítőtársai Huszti Imre a másik gönci lelkész, Pelei János a gönci iskola tanítója, Czeglédi János Vizsoly lelkésze és Thuri Mátyás Szántó prédikátora. A Rákóczi Zsigmond által Vizsolyba költöztetett nyomdában Mentskovits Bálint nyomdász volt Károlyi segítségére. Az “istenes vénember” (Károlyi) fordít, kéziratát laponként a gönci iskola diákjai- köztük Szenczi Molnár Albert – gyalogszerrel hordják Vizsolyba.
A magyar Biblia teljes fordítása 1590-ben fejeződött be. Károlyi 1591-ben halt meg. Sírja valószínűleg a katolikus templom alatt van, melynek belső terét az építészek szerint nem lehet megbontani. A katolikus templomra, mint temetkezési helyre az a magyarázat, hogy a refomáció idején a templom reformátussá vált. Az új templom kertjében a bibliafordítás 300. évfordulója tiszteletére Károlyinak szobrot emeltek. Alkotója Mátrai Lajos György szobrászművész.
Károly Iréneusz József
Gönc, 1854 – Nagyvárad, 1929
Premontrei szerzetes, fizikus, a rádiótechnika egyik úttörője. Göncön született, a gimnáziumi tanulmányait Kassán, majd Kecskeméten végezte. Ezt követően csatlakozott a piarista rendhez. Egy ideig a Selmecbányai Akadémián tanít, majd ezt követően Kassán a piaristáktól átlép a premontrei szerzetesrendbe. 1881-től a nagyváradi főgimnáziumban tanított. 1882-ben szentelték pappá. Ugyanebben az évben szerezte meg filozófiai doktori címét Kolozsváron. 1896-ban megalkotta az első modern hazai röntgenlaboratóriumot. Részt vett Nagyvárad villamosításában is. 1906-1918 között a kolozsvári egyetem oktatója volt.
Hiedelemvilág, népszokások és vallás Abaúj megyében
A nép érzésvilága, fantáziája rendkívül gazdag. Ezzel magyarázható a hiedelmek, népszokások színes sokasága. Így van ez Abaúj megyében is.
A karácsonyi ünnepek szokásai nagyon színesek, a családi jellegüket ma is gyakorolják. A betlehemes játékoknak sok változata él. E variánsok a ” bibliás betlehemes ” játéktípusba tartoznak. Fő szereplői: angyal, pásztorok, öreg, zsidó, hajdú, Heródes.
Az András és Luca napok a jövendőbeli megtudakolásának voltak fontos alkalmai – igen változatos szokásokkal: derelyefőzés, almába harapás, szemétre állás.
A derelyefőzés a következőképpen történt: készítettek tizenhárom gombócot, tizenkettő belsejébe egy – egy férfinevet tartalmazó papírgalacsint tettek. Luca napján ( december 13. ) éj-félkor azt a gombócot, amelyik először feljött a víz színére, kikapták a forró vízből. Akinek a nevét kihúzták, az volt a jövendőbeli jelölt. Ha az üres gombóc jött fel először, akkor abban az évben a lány még nem mehetett férjhez.
A szemétreállás a következőt jelentette: szemétdombra állva, kutyaugatást hallgatva az ugatás irányából következtettek arra, hogy merre viszik a lányt férjhez.
Az almába harapásról: a lány Luca napjától karácsonyig minden nap almába harap, majd az utolsó falattal az utcára megy; a szembejövő – vagy olyan nevű – lesz a férje.
Luca napkor szokás volt a fiúknak boszorkánynak öltözni és a fonóban a lányokat ijesztgetni.
A Luca szék készítése is jellemző volt valaha. A széket Luca napkor kezdték el készíteni, úgy, hogy az ünnepi éjféli miséig elkészüljön, de mindig csak egy alkatrész hozzátoldásával. Aki az éjféli mise után erre a székre felállt, észrevehette az ajtón kisereglő lányok, asszonyok közül, hogy ki a boszorkány.
A farsangi csörögefánk a farsangok elmaradhatatlan kelléke volt. Kelttésztából zsiradékban sütött tészta, melyet kerekre szaggattak. Ilyen tésztát használtak a régi lakodalmakban a menyasszony kalácsba állított életfaágainak betekerésére.
Az ételszentelés ma is élő szokás. Húsvétkor az ünnepi tálakat, borokat a plébániára viszik, ahol azokat a pap megáldja. A néphit úgy tartja, hogy ha az eltévedt ember a közösen elfogyasztott ételre visszagondol, akkor hazatalál. A következő versikét kell mondogatnia: ” Szentelt tojás, szentelt torma, vezessetek igaz útra! „
A katolikus nép életében kiemelkedő helyet foglalnak el a búcsúk. Gönc templomának búcsú-ünnepe november 5 – én van. Ekkor emlékeznek meg Szent Imre hercegről, aki a templom védőszentje. A vidékre jellemző az erős boszorkányképzet. Boszorkánynak olyan embereket tartottak, akik jobban tudtak fejni, tudtak az állatokra hatni. A boszorkány az emberek szerint át tudott változni békává. A babonásabb öregek között a béka – boszorkányképzet ma is él, el tudják mondani, kit és miért tartottak boszorkánynak. A boszorkányhoz kapcsolták a rontás tudományát. Meg tudta rontani a tehenet, hogy az ne adjon tejet vagy éppen véres tejet adjon. A boszorkányhoz kötötték a szemmelverés tudományát is. Ez ellen szenes vízzel védekeztek. A vízbe három darab szénparazsat tettek. Ha szemmelverés történt, akkor a darabok leszállnak a víz aljára. A szenes víz fölött keresztet vetettek és az áldozat arcát ezzel a vízzel megmosták. A mosdatás után a mosdató az alsó ingjének ( pendely ) belső felével letörölte a megszenelt arcát. A foggal született gyermeket nevezték garabonciás diáknak. A garabonciás csak tejet iszik, sárkányon lovagol, mely fekete felhőbe burkolózik, ha pedig a sárkány farka lenyúlik a felhőből, akkor pusztítást végez a mezőben, határban. A ” tudós emberek ” embert és állatot egyaránt tudtak gyógyítani. Göncön egy emberről azt tartották, hogy ráolvasással tudja gyógyítani a tyúkszemet.
Ünnepkor a falu apraja – nagyja öltözködésben, pihenésben, szórakozásban más, mint a hétköznapokon. A katolikus karácsonyi ünnepkör az előkészületi idővel kezdődik. Ez az idő az advent, mely előkészít a karácsony ünnepére. Karácsony után ünneplik a Szent Család vasárnapját, Gyertyaszentelő Boldogasszony napján pedig Jézus templomban való bemutatását. A húsvét és a karácsony közötti időszakot évközi időnek nevezik.
A legfőbb keresztény ünnep a húsvét. Hamvazószerdával kezdetét veszi a nagyböjt, a húsvét előtti negyvenedik napon. A nagyböjttel Jézus negyven napos böjtölésére és a kínszenvedésére emlékezünk. Hamvazószerdán a pap az előző év virágvasárnapi szentelt barka hamujával megjelöli a hívek homlokát. A Virágvasárnap a húsvét előtti utolsó vasárnap. Ezen a napon hódolt Jeruzsálem pálmaágakkal a szamárháton bevonuló Jézus elott. Ennek emlékére szentelnek barkát a templomban. A Virágvasárnapot követi a Nagycsütörtök, az utolsó vacsora és az oltári szentség kiszolgáltatásának az ideje, valamint Jézus szenvedéseinek a kezdete. Nagypéntek Krisztus kereszthalálának az ünnepe. Nagyszombaton a sírban nyugvó Jézusra emlékezünk. A húsvét Krisztus feltámadásának és az emberiség megváltásának az ünnepe. A szertartáshoz kapcsolódik a hívek számára a húsvéti ételek megáldása, emlékeztetve az utolsó vacsorára, illetve Jézus csodálatos kenyérszaporítására. Részben a pogány termékenységáldáshoz és az ókeresztényeknél húsvétkor tartott kereszteléshez kapcsolódik a húsvéti locsolkodás.
Locsolkodáskor a fiúk vödrökkel jelentek meg a leányos házaknál, hogy felfrissítsék a ház liliomjait. A fiúk a locsolkodás mellett köszöntő verset is mondtak, cserébe festett főtt tojást kaptak. Valaha ez az adomány is a termékenységet jelképezte.