MFP-AEE/2019 Orvosi Eszköz
MFP-OUF/2019 Óvoda udvar
MFP-KKE/2019 Eszközfejlesztés belterületi közterület karbantartására
Károlyi Gáspár élete, bibliafordító munkássága
„… szabad mindenkinek az Isten házába
ajándékot vinni. Egyebek vigyenek aranyat, ezüstöt, drágaköveket, én azt
viszem, amit vihetek, tudniillik magyar nyelven az egész Bibliát.”
(részlet a Károlyi Biblia előszavából)
Károlyi (eredeti nevén: Radics) Gáspár 1529 körül
született a ma Nagykárolynak nevezett városban.
Alsóbb iskoláit Magyarországon végezte, majd Wittenbergben tanult hosszú
évekig. Amikor hazatér Szatmárra került, innen hívták meg a gönciek prédikátoruknak.
Az állást 1563-ban foglalta el és haláláig meg is tartotta.
Károlyi vezetése alatt megerősödik a gönci egyház. Az
ő idejében lép tovább a reformáció útján, a kálvini tanítás elfogadása ekkor
történik meg. Virágzó egyházi élet indul el a városban és a környéken is.
Károlyit néhány év múlva megválasztják a Kassa-völgyi egyházmegye széniorává.
Mint elöljáró összehívja 1566 januárjában a gönci zsinatot, ahol egyezség jön
létre a lutheránusok és reformátusok között a keresztség értelmezéséről, fontos
egyházi és iskolai határozatok születnek.
Mint lelkipásztor nagy gondot fordít az iskola
fejlesztésére. Az azelőtt is meglévő skólát rövidesen közép, majd felsőfokú
intézménnyé teszi. Kitűnő tanárokat, nagy egyéniségeket hív a városba, akiket
messze földről érdemes felkeresni a tanulóknak. Ez az iskola képessé teszi a
növendékeket, hogy innen kikerülve egyenesen külföldi egyetemre menjenek, és
ott megállják a helyüket. A reformáció sok kitűnő alakja került ki innen,
többek között Szenczi Molnár Albert, aki 1586-ban érkezett ide tanulni.
Károlyi Gáspár gyülekezetvezetési, iskolaszervezési,
hitvitázó és egyházkormányzati munkája mellett irodalmi tevékenységet is
folytat. 1563-ban adja ki Debrecenben „Két könyv minden országoknak és
királyoknak jó és gonosz szerencséjeknek okairul” című munkáját. 1572-re
újjáépítteti a tűzvészben elpusztult templomot, harangot is öntet.
Az 1580-as években megszervezi a magyar protestánsok
régi vágyának megvalósulását, a teljes Biblia fordítását és kiadását. Károlyi
munkaközösséget szervez a környékbeli prédikátorokból és iskolamesterekből,
akik segítőtársai lesznek az óriási munkában. Valószínűleg részekre osztják a
Szentírást és mindenkinek magának kell megbirkóznia a rá osztott bibliai
könyvvel. A fordítás az 1580-as évek vége felé készül el, ekkor a nyomdai
munkák előtt Károlyi nézi át és látja el a fejezeteket címekkel és lapszéli
jegyzetekkel.
A kész mű kinyomtatásához igénybe veszi főúri
pártfogók segítségét, Mágóchy Gáspár és András, és később ‒ ezek halála után ‒
Rákóczi Zsigmond anyagi és erkölcsi támogatását. Az óriási munka közepette van
ideje és energiája törődni családjával, kiterjedt szőlőbirtokai műveltetésével,
a bor eladásával.
A Biblia nyomtatására Vizsolyban kerül sor, ahol
Rákóczi átengedi házát, talán a Mágóchyaktól örökölt épületet és itt állítják
fel a nyomdát. A nyomdász az a Mantskovits Bálint, aki Bornemissza Péter
könyveit nyomtatta. A nyomtatáshoz 1589-ben kezdtek hozzá. A Vizsolyi Biblia
1590-ben készült el. 2412 lapot tartalmaz, súlya
Az általa fordított Biblia hatása a magyar irodalomra
és az irodalmi nyelvre felmérhetetlen. Nem csak nyelvünk egyik megtartó oszlopa
lett ez a könyv, hanem nemzeti megmaradásunknak is segítője, hiszen a török
hódoltság alatt, részekre szakadozott hazánkban a Károlyi Biblia és a
prédikátorok ezen alapuló igehirdetése segítségével tudtuk megőrizni
identitásunkat és kultúránkat.
Károlyi Gáspár mellszobra a Károlyi Gáspár Múzeum és
Bibliakiállításon
Károlyi Gáspár által Göncön fordított Vizsolyi Biblia
egy példánya, a Károlyi Gáspár Múzeum és Bibliakiállításon
(képek: Jánvári Béla, református lelkipásztor, Gönc)