Hiedelemvilág, népszokások és vallás Abaúj megyében

A nép érzésvilága, fantáziája rendkívül gazdag. Ezzel magyarázható  a hiedelmek, népszokások színes sokasága. Így van ez Abaúj megyében is.
A karácsonyi ünnepek szokásai nagyon színesek, a családi jellegüket ma is gyakorolják. A betlehemes játékoknak sok változata él. E variánsok a " bibliás betlehemes " játéktípusba tartoznak. Fő szereplői: angyal, pásztorok, öreg, zsidó, hajdú, Heródes.
Az András és Luca napok a jövendőbeli megtudakolásának voltak fontos alkalmai - igen változatos szokásokkal: derelyefőzés, almába harapás, szemétre állás.

A derelyefőzés a következőképpen történt: készítettek tizenhárom gombócot, tizenkettő belsejébe egy - egy férfinevet tartalmazó papírgalacsint tettek. Luca napján ( december 13. ) éj-félkor azt a gombócot, amelyik először feljött a víz színére, kikapták a forró vízből. Akinek a nevét kihúzták, az volt a jövendőbeli jelölt. Ha az üres gombóc jött fel először, akkor abban az évben a lány még nem mehetett férjhez.

A szemétreállás a következőt jelentette: szemétdombra állva, kutyaugatást hallgatva  az ugatás irányából következtettek arra, hogy merre viszik a lányt férjhez.

Az almába harapásról: a lány Luca napjától karácsonyig minden nap almába harap, majd az utolsó falattal  az utcára megy; a szembejövő - vagy olyan nevű - lesz a férje.
Luca napkor  szokás volt a fiúknak boszorkánynak öltözni és a fonóban a lányokat ijesztgetni.
A Luca szék  készítése is jellemző volt valaha. A széket Luca napkor kezdték el készíteni, úgy, hogy az ünnepi éjféli miséig elkészüljön, de mindig csak egy alkatrész hozzátoldásával. Aki az éjféli mise után erre a székre felállt, észrevehette az ajtón kisereglő lányok, asszonyok közül, hogy ki a boszorkány.

A farsangi csörögefánk a farsangok elmaradhatatlan kelléke volt. Kelttésztából zsiradékban sütött tészta, melyet kerekre szaggattak. Ilyen tésztát használtak a régi lakodalmakban  a menyasszony kalácsba állított életfaágainak betekerésére.
Az ételszentelés ma is élő szokás. Húsvétkor az ünnepi tálakat, borokat a plébániára viszik, ahol azokat a pap megáldja. A néphit úgy tartja, hogy ha az eltévedt ember a közösen elfogyasztott ételre visszagondol, akkor hazatalál. A következő versikét kell mondogatnia: " Szentelt tojás, szentelt torma, vezessetek igaz útra! "

A katolikus nép életében kiemelkedő helyet foglalnak el a búcsúk. Gönc templomának búcsú-ünnepe november 5 - én van. Ekkor emlékeznek meg Szent Imre hercegről, aki a templom védőszentje. A vidékre jellemző az erős boszorkányképzet. Boszorkánynak olyan embereket tartottak, akik jobban tudtak fejni, tudtak az állatokra hatni. A boszorkány az emberek szerint át tudott változni békává. A babonásabb öregek között a béka - boszorkányképzet ma is él, el tudják mondani, kit és miért tartottak boszorkánynak. A boszorkányhoz kapcsolták a rontás tudományát. Meg tudta rontani a tehenet, hogy az ne adjon tejet vagy éppen véres tejet adjon. A boszorkányhoz kötötték a szemmelverés tudományát is. Ez ellen szenes vízzel védekeztek. A vízbe három darab szénparazsat  tettek. Ha szemmelverés történt, akkor a darabok leszállnak a víz aljára. A szenes víz fölött keresztet vetettek és az áldozat arcát ezzel a vízzel megmosták. A mosdatás után a mosdató az alsó ingjének ( pendely ) belső felével letörölte a megszenelt arcát. A foggal született gyermeket nevezték garabonciás diáknak. A garabonciás csak tejet iszik, sárkányon lovagol, mely fekete felhőbe burkolózik, ha pedig a sárkány farka lenyúlik a felhőből, akkor pusztítást végez a mezőben, határban. A " tudós emberek " embert és állatot egyaránt tudtak gyógyítani. Göncön egy emberről azt tartották, hogy ráolvasással tudja gyógyítani a tyúkszemet.

Ünnepkor a falu apraja - nagyja öltözködésben, pihenésben, szórakozásban más, mint a hétköznapokon. A katolikus karácsonyi ünnepkör az előkészületi idővel kezdődik. Ez az idő az advent, mely előkészít a karácsony ünnepére. Karácsony után ünneplik a Szent Család vasárnapját, Gyertyaszentelő Boldogasszony napján pedig Jézus templomban való bemutatását. A húsvét és a karácsony közötti időszakot évközi időnek nevezik.

A legfőbb keresztény ünnep a húsvét. Hamvazószerdával kezdetét veszi a nagyböjt, a húsvét előtti negyvenedik napon. A nagyböjttel Jézus negyven napos böjtölésére és a kínszenvedésére emlékezünk. Hamvazószerdán a  pap az előző év virágvasárnapi szentelt barka hamujával megjelöli a hívek homlokát. A Virágvasárnap a húsvét előtti utolsó vasárnap. Ezen a napon hódolt Jeruzsálem pálmaágakkal a szamárháton bevonuló Jézus elott. Ennek emlékére szentelnek barkát a templomban. A Virágvasárnapot követi a Nagycsütörtök, az utolsó vacsora és az oltári szentség kiszolgáltatásának az ideje, valamint Jézus szenvedéseinek a kezdete. Nagypéntek Krisztus kereszthalálának az ünnepe. Nagyszombaton a sírban nyugvó Jézusra emlékezünk. A húsvét Krisztus feltámadásának és az emberiség megváltásának az ünnepe. A szertartáshoz kapcsolódik a hívek számára a húsvéti ételek megáldása, emlékeztetve az utolsó vacsorára, illetve Jézus csodálatos kenyérszaporítására. Részben a pogány termékenységáldáshoz és az ókeresztényeknél húsvétkor tartott kereszteléshez kapcsolódik a húsvéti locsolkodás.
Locsolkodáskor a fiúk vödrökkel jelentek meg a leányos házaknál, hogy felfrissítsék a ház liliomjait. A fiúk a locsolkodás mellett köszöntő verset is mondtak, cserébe festett főtt tojást kaptak. Valaha ez az adomány is a termékenységet jelképezte.