MFP-AEE/2019 Orvosi Eszköz
MFP-OUF/2019 Óvoda udvar
MFP-KKE/2019 Eszközfejlesztés belterületi közterület karbantartására
Amadé várrom
A gönci Amadé-várrom
Gönc városától keleti irányban, a Zemplén-hegységben
található Nagy-Amadé hegy csúcsán van néhány árok, kőtörmelék és habarcsnyom,
ami arról tanúskodik, hogy egyszer ezen a területen egy épület állt. Ez az
épület volt Aba Amadé kiskirálynak az egyik kedvelt szálláshelye. Az Amadé vár
építése a 13. század második felére tehető. A vár építtetője az Aba nembéli
Amadé volt, aki többször viselte a Magyar Királyság nádori címét is. A kőből
épült lakótornyot föld- és faalapú sáncokkal illetve árokkal keríthették körbe.
A sáncokon belül több fából készült épület lehetett. Egyes történészek szerint
ez a magánvárak egyik legkorábbi, kezdetleges formája volt.
Az Amadé vár elkészültét követően Gönc
szerepe jelentősen megnőtt, Aba Amadé sokat tartózkodott a településen. Helyi
tevékenysége során Göncön is tartottak ún. „bírói széket”. Első írásos forrás
Amadé várával kapcsoltban 1288-ból származik.
Károly (Róbert) nápolyi herceg, később
Magyarország királyaként személyesen is járt a várban. A vár első ismert
kapitánya, várnagya Lőrinc fia Apród István volt, aki Aba Amadé távollétében
1304-ben sikeresen védte meg a várat I. Károly (Róbert) király csapatai oldalán
Vencel cseh királlyal, a szepességi németekkel és a kassaiakkal szemben. Róla
I. Károly (Róbert) egy 1326-ban kelt oklevélben is megemlékezett. A gönci várban
egy másik uralkodót is vendégül láttak. Több hónapon át itt lelt menedéket
Lokietek Ulászló kujáviai fejedelem.
1317ben az Abák és a király között
fegyveres konfliktus éleződött ki. 1318-ban a Károly király belső köréhez
tartozó szintén Nápolyból érkezett Drugeth Fülöp elfoglalta gönci várat és
birtokolta azt egészen haláláig. Drugeth Fülöpnek három ismert oklevele kelt
Göncön 1316 és 1322 között. 1324-ben Drugeth egy Lukács nevű katonatisztet tett
meg a gönci vár kapitányává. A vár javadalmait is megkísérelte növelni.
1326-ban a korábbi gönci várnagy Apród István halála után, annak garadnai
birtokait elnyerte az uralkodótól és a gönci vár fenntartására igyekezett
fordítani. Drugeth Fülöp halálát követően unokaöccse, Drugeth Vilmos lett a vár
tulajdonosa. 1330-ban egy a Lokietek Ulászló megsegítésére induló hadjárat
előtt megírt végrendelete szerint a gönci várba helyezte kincstárát megőrzésre,
amelyben több ezüst és arany ékszer, evőeszköz mellett egy drágakövekkel
kirakott korona is megtalálható volt. 1332-ben Vilmos, Valter nevű regéci
várnagyot tette meg gönci várnagynak.
A vár jelentősége a 14. század végégig
fennmaradt. 1384-ben István fia Pál volt a boldogkői, regéci és gönci várak
várnagya, aki Mária királynő parancsaira dézsmabeszedéseket is végrehajtatott.
A gönci vár közigazgatási funkciója így még egy ideig megmaradhatott. Drugeth
Vilmos halálát követően az Amadé várat Bebek Imrének és öccsének, Detrének adományozta
Zsigmond király. A Bebek család a birtokbavételt követően nem tulajdoníthatott
jelentős szerepet a várnak, így az lassan elnéptelenedhetett, majd az enyészeté
lett. A szomszédos gönci pálos kolostor oklevelei 1428-ig említették, melyben
többnyire, mint helymeghatározó épületre hivatkoznak rá. A 18. századi írásos
források már csak romokat említenek.
A várrom annak ellenére, hogy nem sok maradt
belőle a turisták kedvelt célpontjává vált. Ez elsősorban az Amadé hegyen
található sziklaszirtnek és az onnan megtekinthető panorámának köszönhető. A
vár történetének megismeréséhez és ismereteink bővítéséhez elengedhetetlenül
szükség lenne a jövőben egy nagyobb régészeti feltárásra.
A gönci Amadé-vár Gajdos Csaba
műemlékvédelmi szakmérnök rajza alapján
(Forrás: https://docplayer.hu/10849731-A-gonci-amade-var-gajdos-csaba-2010.html)
Az Amadé-vár lakótornyának maradványa
(Forrás: https://docplayer.hu/10849731-A-gonci-amade-var-gajdos-csaba-2010.html)
Az Amadé-várromnál található sziklaszirt (Forrás:
mapio.net)