A gönci Amadé-várrom

Gönc városától keleti irányban, a Zemplén-hegységben található Nagy-Amadé hegy csúcsán van néhány árok, kőtörmelék és habarcsnyom, ami arról tanúskodik, hogy egyszer ezen a területen egy épület állt. Ez az épület volt Aba Amadé kiskirálynak az egyik kedvelt szálláshelye. Az Amadé vár építése a 13. század második felére tehető. A vár építtetője az Aba nembéli Amadé volt, aki többször viselte a Magyar Királyság nádori címét is. A kőből épült lakótornyot föld- és faalapú sáncokkal illetve árokkal keríthették körbe. A sáncokon belül több fából készült épület lehetett. Egyes történészek szerint ez a magánvárak egyik legkorábbi, kezdetleges formája volt.

Az Amadé vár elkészültét követően Gönc szerepe jelentősen megnőtt, Aba Amadé sokat tartózkodott a településen. Helyi tevékenysége során Göncön is tartottak ún. „bírói széket”. Első írásos forrás Amadé várával kapcsoltban 1288-ból származik.

Károly (Róbert) nápolyi herceg, később Magyarország királyaként személyesen is járt a várban. A vár első ismert kapitánya, várnagya Lőrinc fia Apród István volt, aki Aba Amadé távollétében 1304-ben sikeresen védte meg a várat I. Károly (Róbert) király csapatai oldalán Vencel cseh királlyal, a szepességi németekkel és a kassaiakkal szemben. Róla I. Károly (Róbert) egy 1326-ban kelt oklevélben is megemlékezett. A gönci várban egy másik uralkodót is vendégül láttak. Több hónapon át itt lelt menedéket Lokietek Ulászló kujáviai fejedelem.

1317ben az Abák és a király között fegyveres konfliktus éleződött ki. 1318-ban a Károly király belső köréhez tartozó szintén Nápolyból érkezett Drugeth Fülöp elfoglalta gönci várat és birtokolta azt egészen haláláig. Drugeth Fülöpnek három ismert oklevele kelt Göncön 1316 és 1322 között. 1324-ben Drugeth egy Lukács nevű katonatisztet tett meg a gönci vár kapitányává. A vár javadalmait is megkísérelte növelni. 1326-ban a korábbi gönci várnagy Apród István halála után, annak garadnai birtokait elnyerte az uralkodótól és a gönci vár fenntartására igyekezett fordítani. Drugeth Fülöp halálát követően unokaöccse, Drugeth Vilmos lett a vár tulajdonosa. 1330-ban egy a Lokietek Ulászló megsegítésére induló hadjárat előtt megírt végrendelete szerint a gönci várba helyezte kincstárát megőrzésre, amelyben több ezüst és arany ékszer, evőeszköz mellett egy drágakövekkel kirakott korona is megtalálható volt. 1332-ben Vilmos, Valter nevű regéci várnagyot tette meg gönci várnagynak.

A vár jelentősége a 14. század végégig fennmaradt. 1384-ben István fia Pál volt a boldogkői, regéci és gönci várak várnagya, aki Mária királynő parancsaira dézsmabeszedéseket is végrehajtatott. A gönci vár közigazgatási funkciója így még egy ideig megmaradhatott. Drugeth Vilmos halálát követően az Amadé várat Bebek Imrének és öccsének, Detrének adományozta Zsigmond király. A Bebek család a birtokbavételt követően nem tulajdoníthatott jelentős szerepet a várnak, így az lassan elnéptelenedhetett, majd az enyészeté lett. A szomszédos gönci pálos kolostor oklevelei 1428-ig említették, melyben többnyire, mint helymeghatározó épületre hivatkoznak rá. A 18. századi írásos források már csak romokat említenek.

   A várrom annak ellenére, hogy nem sok maradt belőle a turisták kedvelt célpontjává vált. Ez elsősorban az Amadé hegyen található sziklaszirtnek és az onnan megtekinthető panorámának köszönhető. A vár történetének megismeréséhez és ismereteink bővítéséhez elengedhetetlenül szükség lenne a jövőben egy nagyobb régészeti feltárásra.

A gönci Amadé-vár Gajdos Csaba műemlékvédelmi szakmérnök rajza alapján

(Forrás: https://docplayer.hu/10849731-A-gonci-amade-var-gajdos-csaba-2010.html)

Az Amadé-vár lakótornyának maradványa

(Forrás: https://docplayer.hu/10849731-A-gonci-amade-var-gajdos-csaba-2010.html)

Az Amadé-várromnál található sziklaszirt (Forrás: mapio.net)