- Kezdőlap
- Rendezvények
- Cégek, vállalkozások
- Képgaléria
- Videótár
- Gönc ITS
- Szennyvíz
- Munkalehetőségek
- Uniós pályázatok
- Belügyminisztérium pályázatok
- Archívum
- Elektronikus ügyintézés
- Kerékpárút Pályázat
- VP út pályázat
- Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat 2023
- Adatkezelési tájékoztató
- Közérdekű adatok
MFP-AEE/2019 Orvosi Eszköz
MFP-OUF/2019 Óvoda udvar
MFP-KKE/2019 Eszközfejlesztés belterületi közterület karbantartására
Tájékoztató
TÁJÉKOZTATÁS
az engedély nélkül fúrt vagy ásott kutak
engedélyeztetéséről
Az
Országgyűlés 2017. évben is módosította a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi
LVII. törvényt (a továbbiakban: Vgtv.), amely 2018. január 1. lépett hatályba.
A módosítás értelmében mentesül a
vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő, aki 2018. január
1-jét megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített
vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha a vízjogi fennmaradási
engedélyezési eljárást 2018. december 31-ig kérelmezi, és az engedély
megadásának feltételei fennállnak.
Milyen
engedélyt ad ki a jegyző?
A
kutak megépítéséhez, átalakításához, üzemeltetéséhez és megszüntetéséhez
vízjogi engedély szükséges. Abban az esetben, ha a vízkivételt biztosító kút vízjogi engedély nélkül került megépítésre,
vagy attól eltérően került megvalósításra, fennmaradási
engedélyt kell kérni. Tekintettel arra, hogy a Vgtv. nem tesz különbséget a
vízkivételt biztosító kutak között, így ezek utólagos engedélyezésének hatásköre
megoszlik a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörrel rendelkező jegyző, illetve
a vízügyi és vízvédelmi hatáskörrel rendelkező fővárosi, és a kijelölt megyei
katasztrófavédelmi igazgatóságok (a továbbiakban: katasztrófavédelmi
igazgatóság) között. A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló
72/1996. (V.22.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) alapján a
jegyző engedélye szükséges
a)
olyan kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez,
amely a következő feltételeket együttesen teljesíti:
aa)
a vízbázisok,
a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények
védelméről szóló kormányrendelet szerint kijelölt, kijelölés alatt
álló, illetve előzetesen lehatárolt belső, külső és hidrogeológiai védőidom,
védőterület, valamint karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése
nélkül, és 500 m3/év vízigénybevétellel kizárólag talajvízkészlet vagy parti
szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel,
ab)
épülettel
vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel
rendelkező ingatlanon van, és magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény és a
háztartási igények kielégítését szolgálja, és
ac)
nem
gazdasági célú vízigény;
b) az
ab) pontban szereplő házi ivóvízigény kielégítését szolgáló kúthoz
tartozó, víztisztítási feladatokat ellátó vízilétesítmény létesítéséhez,
üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez.
Röviden összefoglalva a
fenti feltételeket: a kút nem érint karszt- vagy rétegvizet,
500 m3/év vízigénybevétel alatti, a kút épülettel rendelkező ingatlanon van,
magánszemély a kérelmező, a kút házi ivóvízigény és a háztartási igények
kielégítését szolgálja; a kút nem gazdasági célú vízigényt szolgál, akkor a
fennmaradási engedélyezés a jegyző hatáskörébe tartozik.
Amennyiben az előző
feltételek közül bármelyik nem teljesül, akkor nem a jegyző, hanem a
katasztrófavédelmi igazgatóság hatáskörébe tartozik a kút fennmaradási
engedélyezési eljárása!
A
jogszabály meghatározza-e a gazdasági célú vízigény fogalmát?
Gazdasági célú
vízigénynek minősül minden, a háztartási igénytől eltérő, azt meghaladó
vízigény. A gazdasági célú vízigénybe beletartozhat a locsolás, vagy az
állatitatás is, amennyiben ezzel az engedélyes nem a saját háztartási igényeit
elégíti ki, azaz a víz használatával gazdasági haszonnal járó tevékenységet
végez.
Vízjogi fennmaradási
engedélyezés menete:
A
fennmaradási engedélyezési eljárás iránti kérelem benyújtása előtt
tervdokumentációt kell készíttetni a
vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról szóló
41/2017. (XII. 29.) BM rendelet (a
továbbiakban: BM rendelet) szerint. Fontos, hogy a felszín alatti
vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről
szóló 101/2007. (XII.23.) KvVM rendelet (a továbbiakban: KvVM rendelet) szerint
tervdokumentációt csak olyan tervező készítheti, aki a Magyar Mérnöki Kamara
erre följogosító szakterületi tervezői jogosultságával rendelkezik. A
fennmaradási engedélyezési eljárás iránti kérelemnek tartalmazni kell a BM rendelet
által előírt adatokat.
Az
eljárás mentes az igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettség alól:
–
a
vízkivételt biztosító vízilétesítmények engedélyezési eljárása 2018. december
31-ig.
A kérelemhez csatolni
kell a tervdokumentációt és a tervező mérnöki jogosultságát igazoló
igazolásokat a BM rendelet szerint.
A fennmaradási
engedélyezési eljárás során szakértőként
be kell vonni az illetékes Katasztrófavédelmi Igazgatóságot annak
megállapítására, hogy a kút nem veszélyeztet karszt- vagy rétegvíz készletet.
Csak a szakhatósági
hozzájárulás, valamint a szakértői vélemény esetén adhat ki a jegyző
fennmaradási engedélyt!
Milyen kútra kell
fennmaradási engedélyt kérni?
Fontos, hogy a
fennmaradási engedélyezési eljárást a jogalkotó kiterjeszti mind az ásott, mind
a fúrt kutakra. Vagyis minden olyan kútra vonatkozóan fennmaradási engedélyt
kell kérni, amelyet engedély nélkül létesítettek.
A locsolási céllal
létesült kutak fennmaradási engedélyeztetése esetében is szükséges-e a
szakhatóság bevonása?
Csak
akkor kell a szakhatóságot bevonni, ha a kút ivóvíz igény kielégítésére
szolgál. Vagyis amennyiben van vezetékes ivóvíz az ingatlanon és a kút pl.:
csak locsolásra, vagy állatitatásra szolgál és ez nem gazdasági célból
használják, akkor nem kell a Népegészségügyi Főosztályt szakhatóságként
bevonni. A szakhatóság az eljárása során a kérelmezőt akkreditált laboratórium
vízmintavételre kötelezi és megfelelő vízminőség esetén adja meg a szakhatósági
hozzájárulását.
A vízgazdálkodási bírság
A
Vgtv. 2018. december 31-ig mentesíti a vízgazdálkodási bírság kiszabása alól
azokat a létesítőket, akik a Vgtv. módosítása előtt létesítettek kutat. Azonban
aki 2018. december 31-ig nem kér fennmaradási engedélyt az engedély nélkül fúrt
kútra, annak 2019. január 1-től vízgazdálkodási bírságot kell fizetni. A bírság
az engedély nélkül létrehozott építmény értékének 80%-áig, engedély nélküli
vízimunka vagy vízhasználat esetén 1 000 000 forintig terjedhet. A természetes
személyre kiszabott bírság összege nem haladhatja meg a 300 000 forintot. A
fentiekből is látható, hogy a jogalkotó a kutak engedélyeztetési eljárását
tette díjmentessé.
A kérelem
benyújtásához formanyomtatványt készítettünk, ami városunk honlapjáról
letölthető, illetve építéshatósági csoportnál átvehető ügyfélfogadási időben:
3895.
Gönc, Kossuth Lajos utca 71.
A
kérelmet a Gönci Közös Önkormányzati
Hivatal Jegyzője részére kell benyújtani.