• Gönc város honlapja
  • Gönc város honlapja
  • Gönc város honlapja
Telep-program


Uniós pályázatok



Eseménynaptár
Július 2017
H K Sz Cs P Szo V
26 27 28 29 30 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6
Névnap
Ma 2017. július 26., szerda,, Anna és Anikó napja van.
Holnap Olga és Liliána napja lesz.


Gönc történelme - Gönc és a reformáció ( Károlyi Gáspár )

Tartalomjegyzék
Gönc történelme
Gönc virágkora ( 1301 - 1526 )
A hanyatlás kora ( 1526 - 1700 - as évek )
Gönc és a reformáció ( Károlyi Gáspár )
Híres emberek Göncön
Hiedelemvilág, népszokások és vallás Abaúj megyében
Összes oldal

Gönc és a reformáció ( Károlyi Gáspár )

Gönc és más németajkú városok kezdetben a lutheri reformációhoz csatlakoztak. 1526 - tól kezdve a török elől ide menekülő, magyarság száma megnőtt. Gönc első protestáns lelkésze egy Sebastian Hauer nevezetű, német származású prédikátor volt. Az első jelentősebb magyar képviselője a településen Benczédi Székely István volt. Az ő nevéhez fűzhető az első magyar nyelvű történeti munka, melynek műfaja visszanyúl a középkori történetíráshoz. 

1563 - ban Károlyi Gáspár lett Gönc prédikátora . Károlyi  Gáspár - eredeti nevén Radics ( Radicsics ) – 1529 körül született Nagykárolyban. Brassóban, majd Wittembergben végzi tanulmányait. Könyvet is ír ( " Két könyv " ), melyben  " Magyarország romlásának okairul " értekezik. A reformáció terjedését ( azon belül is a református irányzat térnyerését) az 1560-as évek zsinatai határozzák meg, melynek 1563-tól kiemelkedő alakja volt Károlyi Gáspár. 1566-ban az ő vezetésével, Lazar von Schwendi kassai főkapitány védnöksége alatt tartják meg Göncön a református hittételeket, illetve az egyházi intézmény szabályainak egységesítését előmozdító zsinatot. 1587 - ben  Károlyi hozzálát terve megvalósításához: hogy minden olvasni tudó ember saját anyanyelvén  " élvezhesse " a Szentírást, hozzákezd a  teljes Biblia magyar nyelvre fordításához. Az Ószövetséget az eredeti héberről, az Újszövetséget görögről fordította magyarra.
Károlyi segítőtársai voltak: Huszti Imre gönci lelkész, Pelei János gönci tanító, Czeglédi János vizsolyi lelkész és Thúri Mátyás, Szántó prédikátora.
A kinyomtatáshoz felszerelés kellett, ehhez pedig pénz. A pártfogó a későbbi erdélyi fejedelem Rákóczi Zsigmond volt. Az " istenes vénember " a hagyomány szerint, így fohászkodott: " Csak az Isten addig éltessen, amíg e Bibliát kibocsáthassam, kész leszek meghalni és Krisztushoz költözni."
Károlyi kéziratait az akkori gönci diákok - köztük Szenczi Molnár Albert - laponként, gyalogszerrel hordták Vizsolyba, ahol Mantskovits Bálint nyomtatta a lefordított lapokat.
A bibliafordítás 1590-ben jelent meg, melyet Károlyi egy évvel élt túl. Sírja valószínuleg a katolikus templom alatt van, ugyanis a reformáció idején a templom reformátussá vált. A katolikus plébánia  központi szobájának ablakmélyedését  " Károlyi - sarok "- nak nevezik, mert a nép úgy tartja, hogy itt dolgozott a mester.
A jezsuiták 1695-ben foglalják vissza a templomot és az iskolát.

1783-ban engedélyezik a reformátusok számára templom építését. A templomot a Szombati família csűrének helyén emelik. E templom udvarán  állítják fel Károlyi Gáspár szobrát a bibliafordítás 300. évfordulójára.



 
Elérhetőségek

Gönc Város Önkormányzata
3895 Gönc, Kossuth u.71.


Tel: 06-46-588-355
Fax: 06-46-588-355
E-mail: polgarmester@gonc.hu