• Gönc város honlapja
  • Gönc város honlapja
  • Gönc város honlapja
Telep-program


Uniós pályázatok



Eseménynaptár
Szeptember 2017
H K Sz Cs P Szo V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1
Névnap
Ma 2017. szeptember 25., hétfő,, Eufrozina és Kende napja van.
Holnap Jusztina napja lesz.


Gönc történelme

Tartalomjegyzék
Gönc történelme
Gönc virágkora ( 1301 - 1526 )
A hanyatlás kora ( 1526 - 1700 - as évek )
Gönc és a reformáció ( Károlyi Gáspár )
Híres emberek Göncön
Hiedelemvilág, népszokások és vallás Abaúj megyében
Összes oldal

Kezdetek (1100-as évek)

 Településünk története a 12. század (1100-as évek) közepére vezethető vissza. Az ezelőtti időszakban vidékünk határgyepünek számított. A honfoglaló magyarság  a Kárpátok és az Adriai - tenger között nem vett birtokba minden területet. A határként funkcionáló gyepük közelébe a magyarok, a velük szövetségben lévő népeket telepítették (mint pl.: kabarok, székelyek, a XI. századtól besenyő törzsek).

 
 A 12. század közepén érkeznek településünk és még  kilenc Hernád-völgyi falu német (bajor, frank) nemzetiségű alapítói. A határgyepü északabbra szorul. Göncöt egyes feltételezések szerint egy Konrád mester nevű hospes és emberei alapították.  A helység földesura nem más, mint maga a királyné volt. A települést alapítója után (Konrád = Kuncz) Guncznak, Kunczelsdorfnak, azaz Konrádfalvának nevezték el. A helység neve a középkorban a következő változatokban fordult elő: Gunch, Guncz, Gunczy, Gwnch, Gwncz, Gywnch, Gywncz, Conncz, Gewncz, Gench, Gencz. De egyes iratok a Bücij formát is megőrizték. Göncöt az írásos források (Váradi Regestrum [1] ) először 1219-ben említik, melyben egy zsujtai német lakos meggyilkolása okán perbe fogtak és a váradi tüzes vaspróbára idéztek két gönci lakost [2] . A 13. század során több iratban – többek között a Váradi Regestrumban – is maradtak ránk források a gönci lakosokról. Gönc ekkor Újvár (a mai Abaújvár várának) uradalmához tartozott. 1299-ben Aba Amadé nádor idehelyezte nádori székhelyét. Gönc egy rövid ideig jelentős kiskirályi közigazgatási központtá válik.



[1]A váradi székeskáptalan 1208 és 1235 közötti istenítélek, valamint különböző jogügyletek, latin nyelvű jegyzőkönyve. Ez a forrás 711 helynevet és 2500 személyt említ meg.

[2]Tüzes vaspróba: A középkorban, az igazságszolgáltatás olyan formája, melyben Isten segítségül hívásával ártatlanságot vagy bűnösséget bizonyítottak (istenítélet). Az istenítélet egyik formája a tüzes vaspróba volt, melynek értelmében a vádlottnak egy felhevített vassal okoztak sérülést. Amennyiben a sérülés egy bizonyos időn belül begyógyult, úgy a vádlott ártatlannak minősült.





 
Elérhetőségek

Gönc Város Önkormányzata
3895 Gönc, Kossuth u.71.


Tel: 06-46-588-355
Fax: 06-46-588-355
E-mail: polgarmester@gonc.hu