• Gönc város honlapja
  • Gönc város honlapja
  • Gönc város honlapja
MFP-AEE/2019

MFP-AEE/2019 Orvosi Eszköz


Ivóvíz


Telep-program


Uniós pályázatok



Eseménynaptár
November 2020
H K Sz Cs P Szo V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 1 2 3 4 5 6
Névnap
Ma 2020. november 25., szerda,, Katalin napja van.
Holnap Virág napja lesz.


Értéktár

Gönci Magyar Kajszibarack

A Göncön termesztett Gönci magyar kajszi elsősorban kiváló zamata, valamint íze miatt megbecsült és keresett termék. A minőséget elsősorban a termesztett fajta biztosítja, de jelentős szerepe van az éghajlatnak és az itteni talajnak is. Területileg meghatározva elsősorban Gönc és környéke, de az Abaúji (Hernád menti) Hegyalja, a Szerencsi dombság és a Cserehát domboldalainak is sajátos gyümölcse.

Magyarországon először a kajszibarack otthona a Duna-Tisza köze volt, később vándorolt tovább északra, ahol már védettebb volt a tavaszi fagyoktól. A nemesítési technikáknak köszönhetően története a XVI. századba nyúlik vissza, de a XIX. század második fele már a magyar kajszi igazi fellendülésének korszaka volt. A mezőgazdaság fejlődése, különösen a paraszti réteg polgárosodása és a megerősödő piac mindenütt erősítette a lokális gyümölcskultúrákat. Tokaj-Hegyalján, valamint más domb- és hegyvidéki szőlőterületeken különösen nagy lökést adott a gyümölcstermesztésnek az 1880-as években pusztító filoxéravész: az elpusztult szőlők helyett (Gönc vidékén is) a dombvidékek lejtőit átengedték a gyümölcsfáknak. A XX. században segítette ezt a folyamatot Gönc esetében a termelőszövetkezetek megalakítása, ekkor nagy területű zártkerteket (szőlőket) telepítettek be kajszibarackkal. Ekkortól (1960-tól) vált a termesztési körzet uralkodó fajtájává az önállónak elismert Gönci magyar kajszi, mely a magyar kajszi nemesítéséből jött létre. Sikerült egy olyan értékes válogatást megalkotni, amely rendszeresen és bőven terem, megtermékenyülése is tökéletes, zamatos és kiváló ízű. Nem hanyagolható el a gyümölcs azon tulajdonsága sem, miszerint rügyfakadása és virágzása társaihoz képest elhúzódik, így magasabb termésbiztonsággal bír. A későbbi virágzás, a hűvösebb mezoklíma, valamint a  különböző fekvésű lejtők az érési időt úgymond „széthúzzák”, így 6-10 nappal később érik, mint az ország más tájain, amely kedvező hatással van a gyümölcs fogyasztási minőségére is: az üdítő savak és zamatanyagok az érés során lassabban bomlanak le, nem „égnek el”  – mondják a szakemberek.

Gönci magyar kajszibarack jellemzői: alakja gömbölyded, mérete közép nagy (40 mm felett), a gyümölcshéj színe élénk narancssárga, a napos oldalon élénkpiros hússzín, állománya aranysárga, finomrostú, éretten lédús és puha ízű, savtartalma édes-savas, zamatos.

A kajszibarack fa (Prunus armeniaca) mélyen gyökerező, vörösesbarna kérgű, évelő, lombhullató, mely korán termőre fordul, középerős növekedésű, nagy termőképességű fa. 


 
Elérhetőségek

Gönc Város Önkormányzata
3895 Gönc, Kossuth u.71.


Tel: 06-46-588-355
Fax: 06-46-588-355
E-mail: polgarmester@gonc.hu